Miért hiszünk a barf étrendben?

Rohanó világunkban, elkényelmesedett társadalmunkban, amikor saját magunknak feldolgozott, félkész élelmiszereket vásárolunk, akkor természetesnek tűnik, hogy kedvencünknek is megvegyük a teljes értékű szárazeledelt.  

Nem volt ez mindig így - és nem is volt ennyi allergiás kutya. 

Az egyik német egyetem kisállat táplálással foglalkozó kutató orvosa szerint a gazdik még akkor sem táplálnák friss eledellel, hússal és zöldségekkel kedvenceiket, ha meggyőződnének arról, hogy ez egészséges.

Elkényelmesedtünk. Humán élelmezésben is a feldolgozott termékek virágkorát éljük, bár szerencsére egyre inkább teret nyer az egészséges étrend is. Kedvenceink táplálása kapcsán sincs ez másképp.

Ahogyan sokszor mi magunk is „csak gyorsan bekapunk valamit”, kedvencünknek kimérjük a napi adag tápot - ami a reklámoknak köszönhetően azt az illúziót kelti, hogy jobb is, mintha az aznapi vacsora friss hozzávalókból készült volna. „… megfelelő arányban tartalmaz mindent, ami a kutyának kell” - ezt tanítják a reklámok. 

A feldolgozott élelmiszerek emberi szervezetre gyakorolt káros hatásairól sok-sok ezer oldalon olvashatunk az interneten.

Amerikában és Nyugat Európában szép számmal vannak oldalak, amelyek a feldolgozott állateledelek negatív élettani hatásairól számolnak be. Meglepő, hogy itthon még mindig milyen kevés szó esik erről.

Ha azt kérdezem például Tőled, kedves olvasó, melyik egészségesebb, egy roston csirkemell friss bazsalikommal, friss salátával, tökmagolajjal, vagy gyorsétteremben egy hamburger, valószínüleg elég hülyén néznél rám, annyira triviális a kérdés. 
Ehhez képest, ha a kérdés úgy szól, mi az ideálisabb egy kutya számára, a nyers hús, csont és zöldségek, vagy a teljes értékű szuperprémium táp, mit válaszolnál?

Nem célom a cikkel, hogy bíráljam a kutyatápokat, a „kész kajákat”. Mi magunk is eszünk néha gyorskaját, amikor egész egyszerűen nincs időnk vagy energiánk másra.

Tény, hogy vannak kutyák, akik hosszú és egészséges életet élnek úgy is, hogy egész életükben kutyatápot fogyasztanak (és a kutyatápok között is vannak természetesen jobbak és kevésbé jók).

Az is tény azonban, hogy napjainkban egyre több kutya szenved allergiától, szőr és bőrbetegségektől, melyek felmerülése esetén leggyakrabban a BARF (nyers) étrendre történő átállás nyújt megoldást.

Az allergia tagadhatatlanul modernkori sajátosság, amely a kész kutyaeledelek elterjedésével párhuzamosan kezdett rohamosan elterjedni, megkeseríteni gazdik százezreinek mindennapjait. 

Ha megnézzük, hogyan változott kedvenceink táplálása az elmúlt évtizedekben, nem nehéz észrevenni a párhuzamot azzal, ami humán vonalon történik.
Ahogy egyre több ember allergiás, egyre többen küzdenek bizonyos ételallergiákkal, intoleranciával,  az allergia a kutyapopulációban is terjed, mára a kutyák 20%-át érinti.

Az allergia okozta kényszer okán terjed rohamléptekben az egészséges, természetes étrend.
Minél kevesebb tartósítószer, színezék, állományjavító, szintetikus összetevő - annál jobb. Amíg nem érezzük, hogy gondot okoz bármi, amit elfogyasztunk, nem igazán olvasgatjuk az élelmiszerek címkét - ahogy a kutyakajáét sem.

A kialakuló emésztőrendszeri vagy immunrendszeri eredetű érzékenységek okán ma már egyre többen fordulnak a természetes étrend, egészségesebb életmód felé.

Pontosan ugyanerről - a természetes étrendhez történő visszatérésről szól a BARF étrend.  

A BARF étrend az angol "Biologically Appropiate Raw Food" biológiailag jól hasznosuló, nyers étrendet jelent.
Egészséges étrendet, amely az allergiával, hasnyálmirigy, máj és veseproblémákkal, ízületi megbetegedésekkel, és más, étrendre is visszavezethető egészségügyi problémákkal szembeni küzdelemben visszafordul a természethez. 

A kutya egészséges étrendjének azt tekintjük, amit egy ragadozó a természetben is megtalálhat.  

Ez nem lehet feldolgozott, hőkezelt eledel, hanem nyers hús, belsőség, zöldség, gyógynövény, és esetleg gabona - megfelelő arányban.

A kutya ragadozó, ragadozó gyomorral és tarajos fogazattal. Biológia órán megtanultuk. 

A kutya és a macska gyomra nagyban különbözik a növényevők emésztőrendszerétől. 
A kutyák gyomra testsúlyukhoz viszonyítva jóval nagyobb, azonban a béltraktusuk rövidebb, mint növényevő társaiké. Ez kell a hús hatékony és gyors emésztéséhez - a hús maximum 24 órán át van az emésztőrendszerben.

Ezzel szemben a növényevők esetében az emésztési folyamat 4-5 napig is eltart.

A ragadozó gyomrú állatok számára legjobban hasznosítható fehérje a nyers hús.

Főzése, feldolgozása az aminosav lánc megváltozásával, az enzimek károsodásával jár. 

A hőkezeléssel kárba vesznek nemcsak vitaminok, de enzimek is, amelyekre egy ragadozó gyomrának szüksége van.

A szárazeledelekben a hőkezelés során elveszett aminosavakat szintetikus vitamin premix hozzáadásával pótolják.  
Ez óriási különbség a barfhoz képest, amelyben minden vitamin és ásványi anyag természetes formában van jelen, épp ezért nagyságrendekkel jobban hasznosul.

Hisszük, hogy az anyatermészetet nem lehet túlszárnyalni: NYERSEN a legjobb!

Ha úgy érzed, ebben lehet valami, böngészd a BLOGUNKAT további hasznos cikkekért és iratkozz fel a BARF 1x1 ingyenes tudásanyagunkra, amely minden kérdésedre választ ad a BARF kapcsán:

KLIKK IDE A BARF 1x1-ÉRT