Barfozol? ... és mit szól ehhez az állatorvosod?

Ha egy ideje BARFOZOL, bizonyára te is találkoztál már a problémával, hogy az állatorvosok nagy része általában megpróbálja lebeszélni a gazdikat a barf étrendről. Ezzel bizonyára Te is szembesültél már annak ellenére is, hogy Te mint gyakorló barfozó éppen az ellenkezőjét tapasztalod annak, amivel az állatorvosok riogatnak.

Miért van ez így? Miért van ekkora ellenállás az állatorvosok részéről a barf étrend kapcsán, ha egyébként kedvenced általános egészségi állapota legtöbbször jelentősen javulhat a barfnak köszönhetően? 

Számos állatorvossal vagyunk munkakapcsolatban, és szerencsére lassan, de biztosan nő azon orvosok száma, akik nyitottak a kutyák - cicák természetes táplálása kapcsán.

Pár héttel ezelőtt a Magyar Állatorvosi Kamara Alternatív Szekciójának meghívására tartottam előadást a Barf étrend buktatóiról "Barf étrend a vádlottak padján" címmel. A rendezvény ideje alatt számos állatorvossal beszéltünk a Barf étrendről, az ott készült interjúkat megnézheted a Farkaskonyha Youtube csatornáján.

Az egyik interjút egy gyakorló barfozó állatorvossal, Dr. Bárdossy Eszterrel készítettük, aki immár 6 éve barfozik golden retrievereivel: 

Interjú Dr Bardossy Eszterrel - barf étrend a gyakorló barfos állatorvos szemével 

A másik interjút Dr. Kopócsy Andreával készítettük, aki a holisztikus, természetes gyógymódok szerves részeként ajánlja a barf étrendet: Barf - mi köze a természetes étrendnek az alternatív gyógymódokhoz? 

A „másik” oldal, a barfot ellenző orvosok tábora ma még sokkal nagyobb. Egyes állatorvosok azt állítják, hogy egy-egy betegség éppen a barf étrend miatt alakul ki. Ki ne hallott volna tartós kálcium hiány okozta súlyos megbetegedésekről, nyelőcsőben elakadt csontról (ami főtt vagy sült csont szokott lenni, de ezt elfelejtik hozzátenni a történethez).

Mégis minek köszönhető ez az ellentmondás?

Erre keresem mai cikkemben a választ a leggyakrabban elhangzó érveket elemezve a barf ellen:

„A kutyád nyelőcsövében elakadhat a csont, ami életveszélyes”

Ez a kijelentés igaz a főtt illetve sült csontokra, amelyek harapáskor szilánkosra törnek, és valóban ki tudják szúrni a nyelőcsövet, vagy a gyomorfalat. Óvatosan tehát a maradék csont etetéssel. Tény, hogy ilyen esetek is extrém ritkán fordulnak elő annak ellenére, hogy hazánkban az emberek 80%-a igenis odaadja a csirkecsontot a kutyájának egy-egy vasárnapi ebéd után.

Azt javaslom, maradj a biztonságosan etethető nyers csontoknál.

Csöves csontokat nyersen sem etess, így máris megtettél mindent a fenti helyzet elkerüléséért. Ha mégis félsz a csont etetéstől, az még egyáltalán nem ok arra, hogy ne barfozz! Ha kedvencednek nem szeretnél csontot adni, attól még barfozhatsz - hiszen a csontban lévő kálciumot, ami egy kutya étrendjében elengedhetetlen, például bio tojáshéjpor vagy kalcium-citrát segítségével gond nélkül pótolhatod.

„A kutyád nem fog elég kálciumhoz jutni, mozgásszervi problémái lesznek”

Ez abban az esetben sajnos valós, előforduló probléma, ha nem kap a kutyád megfelelő mennyiségű csontot, és nem adsz neki kálcium tartalmú kiegészítőt sem (tojáshéjpor, vagy kálcium-citrát).

Ebben az esetben azonban nem BARF étrendről beszélünk, hanem csak ad hock hús etetésről, ami nem összekeverendő. A BARF ugyanis biológiailag megfelelő nyers étrendet jelent, amelyik megfelelő arányban tartalmazza kedvenced szervezete számára a szükséges fehérjét, zsírokat, rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat.

„A nyers hús tele van baktériummal, nagy a szalmonella fertőzés veszélye, a táp viszont biztonságos”

Tény: mind tápos, mind barfos kutya székletéből kimutatnak időnként szalmonellát, és a mai napig nem sikerült kutatásokkal igazolni, hogy a barfos kutyáknál ez gyakoribb lenne. Időnként nagy tápgyártóknál is előfordul, hogy a termékükből szalmonella fertőzést mutattak ki.

Ha eddig azt hitted, ez kutyatáppal, konzervvel nem fordulhat elő, akkor érdemes végignézned egy-két interneten közzétett listát önkéntes vagy elrendelt termék vissszahívásokról, ahol szalmonella vagy más kórokozók miatt kellett visszahívni termékeket a piacról.

Mindannyian tudjuk, hogy szalmonella fertőzést nem csak nyers hústól lehet kapni, előfordulhat száraz tápban is. Amerikában nem ritka a termék visszahívás szalmonella fertőzöttség miatt.

Szalmonellát kaphat a kutya a rágócsonttól is, ami napokig hever a nappaliban a kosarában, és néha rágcsálja azt, vagy az utcán, parkokban összeszedett ürülékből, kajamaradéktól. A parkokban véletlenül összeszedett kajamaradék, vagy ne adj isten más állat székletének „falatozása” szintén lehetséges fertőzésveszély.

A legtöbb esetben véletlenül derül csak ki, egy székletvizsgálat kapcsán, hogy szalmonellás a kutya, ugyanis egy egészséges kutyánál a szalmonella általában tüneteket nem okoz.

Indokolatlan tehát pánikot kelteni, viszont magunk és családunk egészsége miatt fontos, hogy odafigyeljünk a higiéniára, és a húst megfelelő körültekintéssel eljárva kezeljük, ahogyan ezt a saját magunk által elfogyasztott hússal is tesszük. 

Szögezzük le: a higiéniának kiemelt jelentősége van nemcsak a nyers hús, hanem minden más eledel, legyen az főtt étel, száraztáp, konzerv vagy nassolnivaló esetében.

"A nyers húsban sok a parazita"

Egy egészséges kutya-macska emésztőrendszere általában megbirkózik a legtöbb parazitával, ezért itt is a továbbfertőződés miatt van ok inkább aggódni. 

Jó tudni, hogy amennyiben van is a nyers húsban parazita, már egy hetes 17-20 °C -on történő fagyasztás után elpusztul.

Mivel a barf étrendben szinte kizárólag fagyasztott húst etetünk, ez nem jelent nagy kockázatot.

Ettől függetlenül szintén kiemelendő a megfelelő higiénia, és a jó minőségű alapanyagok fontossága, mint a szalmonella esetében is.

„A barffal a kedvenced nem fog megkapni mindent amire szüksége van, a tápban viszont minden megvan, ami kell”

Ez egy nagyon általános kijelentés, ami egyszerű számításokkal, néhány excel táblázattal könnyen cáfolható.

A tápok receptúrája valóban úgy van összeállítva, hogy az állat FEDIAF / AAFCO által előírt vitamin és ásványi anyag igényét lefedjék. Ennek garantálásához úgynevezett vitamin premixet használnak a gyártás során. Így való igaz, hogy a tápokban megvan minden olyan ásványi anyag és vitamin, amire az állatnak szüksége van.

Ha barfozol, akkor viszont Neked kell figyelned arra, hogy az eledel megfelelő arányban tartalmazzon húst, húsos csontot, belsőséget és zöldséget (ballasztanyagok miatt) – így biztosítod kedvenced szükségleteinek fedezését.

Szigorúan a számokat nézve tehát mindkét étrenddel biztosítható a szükségletek fedezése.

Az oka annak, hogy a barf étrendre áttérő kutyák és cicák mégis sokkal jobb formába kerülnek, abban keresendő, hogy a ragadozó gyomruk a feldolgozatlan, nyers eledelt tudja legjobban hasznosítani.

Az ok a minőségi és nem a mennyiségi különbségekben keresendő a fehérje, a vitaminok, ásványi anyagok tekintetében egyaránt. A fehérje százalék például egy étrendben nem sokat mond, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a fehérje milyen minőségű, mert ettől függ, hogy hogyan tud hasznosulni. Ugyanez igaz a természetes kontra szintetikus vitaminokra, ásványi anyagokra is.

MIÉRT VAN mégis HATALMAS ELLENKEZÉS az ÁLLATORVOS részéről a KUTYÁSOK szerint? LÁSSUK A leggyakrabban emlegetett okokat:

1.) Pet-Businessként emlegetett üzlet – avagy tápot akar eladni az állatorvos?

Legtöbb barfos a fenti kérdésre, hogy miért ellenzi az állatorvos a barfot, gondolkodás nélkül rávágja, hogy „mert tápot akar neked eladni, beteg kutyáknak pedig a lehető legdrágább állatorvosi tápot fogja ajánlani”.

Egyetértek, hogy van ilyen példa is. A kisállatorvoslás is egy komoly üzletág, és sajnos kutyatulajdonosként mindannyian tapasztaltuk már, hogy bizonyos esetben nem a kedvenceink egészsége áll előtérben, hanem az, hogy minél magasabb összeget sajtoljanak ki a tulajdonosból. A gazdi ugyanis ilyenkor kiszolgáltatott, mert szeretett kedvence beteg, és az állatorvos által ajánlott termékektől reméli a javulást.

Jó példa erre egy kis szösszenet egyik, egyébként tévesen „barfot támogató állatorvos”-ként (!!!) emlegetett szakemberrel folytatott telefonbeszélgetésünkből: „Micsoda? Barf? Ezt a baromságot. Be kell ide jönni a gazdinak, van itt nagyon jó minőségű X.Y. táp, azt meg lehet vásárolni, ha ez nem tetszik, akkor lehet majd jönni operációra, ha a csont elakad a kutya torkán….”

Számos ellenpéldát is tudok szerencsére mondani, mert természetesen igenis szép számmal vannak olyan állatorvosok, akiknek valódi sikerélményt, motivációt a praxisában a páciensek mielőbbi gyógyulása, gyógyítása jelenti. Ezeket a szakembereket nem könnyű, de azért meg lehet találni. Ebben szeretnénk előrelépést elérni Veletek, a természetes étrendre nyitott kutyásokkal összefogva egy hamarosan elinduló programunk segítségével.

2.) Nem üzlet az egészséges kutya?

Több fórumon még tovább mennek annál a feltételezésnél, miszerint az állateledel egy „business”.  

Egyenesen azt mondják, hogy egy állatorvosnak nem érdeke, hogy minél egészségesebbek legyenek a kutyák, mert ebben az esetben az ő bevétele csökken.

Én bevallom, ilyen állatorvossal még nem nagyon találkoztam, és szerintem az ilyesfajta hozzáállás ritka kivétel.

Hiszem, hogy aki állatorvosnak tanult, az esetek nagy többségében azért választhatta ezt a hivatást, hogy beteg állatokon segítsen. Persze sokan belefáradnak a mindennapi taposómalomba, nem motiváltak, és sokszor elvész az eredeti cél, de azért alapvetően szerintem a legtöbb állatorvos jóindulatú.

Ha ez sem, akkor MI AZ OKA A NYERS ÉTREND ELLENESSÉGNEK? Ha nem az „üzlet”, akkor mi más állhat valójában a tény mögött, hogy ennyire ellenzik az állatorvosok a barfot?

Gazdik gyakran úgy kezdenek barfozni, hogy nincsenek meg az alapvető ismereteik kedvencük emésztéséről, arról, hogy egy egészséges étrend egyáltalán nagy vonalakban hogy áll össze. Számos esetben tapasztalom, hogy az étrend összetevőinek minőségére, arányokra egyáltalán nem figyelve "barfoznak".

Leggyakoribb, komoly problémákat okozó hiányosság a nem elegendő mennyiségű kalcium - ilyen esetekkel, mint elrettentő példával az állatorvosok szeretnek példálózni. Amikor a kutyánál súlyos kalcium hiány miatt eclampsia-t diagnosztizálnak (súlyos kalcum hiány okozta görcsök), már komoly problémáról van szó, nem beszélek a csontvázat, fogazatot érintő deformációkról.

Sokan, főként kistestű kutyások nem adnak csontot, mert félnek hogy a kedvencüknek baja történik, és inkább csak húst, belsőséget, zöldséget adnak neki. Ez önmagában nem probléma, mert minden további nélkül lehetséges a csont nélkül történő etetés, de ebben az esetben a megfelelő mennyiségű kálcium bevitelét kalcium kiegészítővel kell biztosítani. (például a bio tojáshéjpor remek természetes kalcium forrás).

Sokszor maradnak ki a belsőségek, amelyek szerepe a megfelelő vitamin és ásványi anyag ellátásban kulcsfontosságú.

Gyakran etetnek a gazdik túl sok csontot, átesve a ló túloldalára.

A bajt fokozza, hogy nemcsak a gazdiknak, hanem sok esetben az állatorvosoknak sincsenek megfelelő ismereteik a kutya táplálásának kérdéseiről, mert az állatorvosi egyetemen ezt a témát csak érintőlegesen oktatják.

Németországban, ahol a kisállat dietetikai tanulmányaimat is végeztem, tapasztalataim szerint az állatorvosok már képzettebbek ebben a témában, mint az átlag hazai állatorvos. Kint ugyanis már sokkal elterjedtebb a barf étrend, ezért valamilyen szintű ismeretei a legtöbb állatorvosnak vannak róla.

Ennek ellenére, német állatorvosok körében végzett felmérés tanúsága szerint az állatorvosok 50%-a nem érzi úgy, hogy megfelelően kompetens lenne egy kutya / macska számára egészséges étrendet összeállítani. 80%-uk az egyetem óta soha nem vett részt kisállat dietetikával foglalkozó továbbképzésen, ha igen, akkor az valamelyik tápgyártó által szervezett vagy szponzorált továbbképzés volt.

A megkérdezett állatorvosok 28%-a egyszerűen csak a tápgyártókhoz fordul, és a tőlük származó információkra, ismeretekre hagyatkozik, amikor a gazdinak eledelt ajánl, akár betegségek esetén is.

Ezért még csak hibáztatni sem lehet őket, hiszen a legtöbb szakorvos valamilyen szakterületre specializálódott, és a saját területén belül remek szakember – beszélhetünk sebészekről, belgyógyászokról, szemészekről stb.

A napi 10-12 órás munka mellet a legtöbb jó szakembernek nem jut ideje és energiája még dietetikával is foglalkozni - bár kétségtelen, hogy az étrend elég sok szakterülettel összefügg, és az állat egészségére általánosságban nagy hatással van.

Egy humán sebésztől sem várjuk el, hogy megmondja, milyen vitaminokat szedjünk, hogyan táplálkozzunk, ugye?

Tény, hogy amikor az állatorvosok találkoznak a barf étrend fogalmával, akkor szinte csak negatív tapasztalatokat szereznek, hiszen az egészséges kutya gazdája nem vagy csak nagyon ritkán megy állatorvoshoz azzal, hogy nézd, mennyivel jobb formában van az ízületes kedvencem amióta barfozunk…”, vagy „rendbe jött a szőre, nem viszket a bőre” amióta barfozok.

Olyan esetekkel van dolguk, ahol a gazdi az alapvető szabályokat figyelmen kívül hagyva nyersen etet, és valamilyen egészségügyi problémája alakult ki ennek következtében. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy szimplán a nyers hússal etetés NEM egyelő barfozással.

A barfos kutya nyers hús mellett kap csontot, belsőséget, kis mennyiségben zöldséget, időnként gyógynövényeket, esetleg némi gabonát.

A kisállat dietetika egyik legelismertebb német kutató állatorvosa, Zentek Professzor könyvéből idéznék a gondolatmenet lezárásaként: „Minden további nélkül lehetséges, hogy saját magunk által összeállított eledellel tápláljuk kutyánkat. Mindenesetre az étrend összeállításánál figyelni kell az arányokra, különben fennáll a veszélye, hogy bizonyos tápanyagokból hiány alakul ki”.

Ez igaz akkor is, ha barfozunk, és akkor is, ha főzünk kedvencünknek – bár ettől kevesebben tartanak, mondván, hogy főzéssel a baktériumok megsemmisülnek.

Azt már nem sokan tudják, hogy a hőkezeléssel megsemmisült gram-negatív baktériumok (pl. a szalmonella is ilyen) sejtfalából rendkívül mérgező endotoxinok szabadulnak fel, amelyek nagy mértékben károsak lehetnek a kutya szervezetére (az emberére is), és súlyos egészségügyi állapotot, bizonyos esetekben akár daganatot / áttétet is előidézhetnek. Endotoxinok előfordulhatnak persze humán fogyasztásra szánt húsban is, de tápokban, hőkezelt eledelekben sokkal nagyobb arányban.

Summa summarum, nehéz a barfot legalábbis elfogadó, arra nyitott állatorvost találni kis hazánkban.

A tapasztalt barfosok sok esetben nem is mondják az orvosnak, hogy barfoznak, mert félnek, az orvos mindent „csak arra fogna”.

Attól, hogy egy állatorvossal nem mindenben értünk egyet, még lehet kiváló szakember a maga szakterületén.

Miután mára már száz fölött jár azon levélírók száma, akik abban kértek segítséget tőlünk, hogy ajánljunk BARF-ra nyitott állatorvost, úgy döntöttünk, elindítjuk a régóta tervezett barf -partner állatorvos programunkat, amely abban segít majd a természetes étrendet és a természetes gyógymódokat preferáló gazdiknak, hogy étrendhez köthető egészségügyi problémák esetén olyan szakemberhez fordulhassanak, aki nem gyógytápot fog ajánlani mint egyetlen lehetséges megoldást egy barf étrenden lévő kutyának. A részletekkel hamarosan jelentkezünk.

Felhasznált és hivatkozott szakirodalom:

R. Bergler; S. Wechsung E. Kienzle, T. Hoff; B. Dobenecker:: Ernährungsberatung in der Kleintierpraxis – ein Arbeitsfeld für spezialisierte Tierärzte 

prof. Meyer / Zenthek: Die Ernährung des Hundes Grundlagen – Fütterung - Dietätik

Prof. Dr. med. vet. Peter Deplazes, Prof. Dr. med. vet., Dr. h.c. Johannes Eckert, Prof. Dr. med. vet. Georg von Samson-Himmelstjerna, Prof. Dr. med. vet. Horst Zahner:  Lehrbuch der Parasitologie für die Tiermedizin

Susan Tixton, Pet Food Safety Advocate:  The truth about pet food http://truthaboutpetfood.com/category/pet-food-recalls/

Michael W. Fox BVetMed, PhD, DSc, MRCVS Veterinarian, bioethicist, syndicated columnist: Bacteria in Pet Foods: Acute & Chronic Health Concerns of Endotoxins

Susan Thixton, Pet Food Safety Advocate: The Elephant in the Pet Food: Endotoxins